|
|
|
|
adatlap |
|
Heveli László » Szekció: Filozófia
» Bemutatás éve: 2009
» Cím: A személy státusza Kierkegaard filozófiájában
» Intézmény: BBTE, TFK, alkalmazott filozófiai kutatások szak, mesteri képzés, I. év
» Minősítés: 2 díj
» Témavezető: dr. Szigeti Attila adjunktus BBTE, TFK, Filozófiatörténet és logika tanszék
» Kivonat:
S?ren Kierkegaard, a tizenkilencedik század jeles gondolkodója, akit - Franz Rosenzweig meglátását követve - a hegeli rendszerig töretlenül ívelő spekulatív filozófiai hagyomány egyik legelszántabb kritikusaként és az elemi erővel ható "új gondolkodás" egyik legjelentősebb képviselőjeként tarthatunk számon, sajátos egzisztenciafelfogása mentén új távlatokat nyitott a filozófia területén. Gondolkodásának lényegi fonalát: az időbeliség szférájában mozgó, de egyszerisége révén és módján a transzcendens létre megnyíló, a végtelenre utaló személy problematikáját próbálom meg végigkövetni néhány művében.
» Teljes dolgozat:
[PDF]
Heveli László » Szekció: Filozófia
» Bemutatás éve: 2008
» Cím: A tudás metafizikája Platónnál
» Intézmény: PKE, BtK, filozófia szak, IV. év
» Minősítés: 1 díj
» Témavezető: dr. Balogh Brigitta adjunktus, PKE, BtK, Filozófia tanszék; dr. Demeter Márton-Attila adjunktus, BBTE, TFK, Szisztematikus filozófia tanszék
» Kivonat:
Dolgozatomban a platóni tudásfogalom néhány lényegi vonatkozását vizsgálom. A megismerés Platón szerint transzcendens gyökerekkel rendelkezik, ily módon az a lélek létbeni státuszának meghatározottságaira is rámutat. Mivel azonban a valódi lét megismerésére az érzéki világ immanenciájához kötött ember nem képes, a tudás ezen létforma transzcendálása révén szerezhető meg. A valódi filozófia Platón szerint a létező megragadásáért folytatott küzdelemként jellemezhető, melynek célja emellett az árnyszerű érzéki lét köréből való kiszabadulás, és az ideák magasabb létrégiójába felemelkedve az igaz élet megvalósítása. A megismerés nem pusztán absztrakt, vagy - mai értelemben - logikai úton megy végbe, hanem egzisztenciál-ontológiai vonatkozásokkal bír. Az igazságkeresés a lélek öneszméléséhez kötődik, így a lét rendjét meghatározó alapelvek ismerete jegyében tudás és erkölcs köre fedi egymást.
» Teljes dolgozat:
[PDF]
Heveli László » Szekció: Filozófia
» Bemutatás éve: 2007
» Cím: Logosz és világrend Herakleitosz gondolkodásában
» Intézmény: PKE, BTK, filozófia szak, III. év
» Minősítés: 1 díj
» Témavezető: Balogh Brigitta adjunktus
» Kivonat:
A Szókratész előtti filozófia egyik legmarkánsabb alakja Hérakleitosz, akinek bölcselete nem pusztán a ráció mítoszokon túllépni akaró törekvésében csapódott le, hanem a korábbi vallásos világmagyarázatok elévült formái helyett egy olyan egyetemes alapot próbált felállítani, mely fenntartja a lét szakralitásának elvét, ám egy új formában teszi azt hozzáférhetővé: az értelem univerzális törvényszerűségei alapján. A dolgok szakadatlan, véget nem érő változását figyelve, Hérakleitosz pillantása a létezők tovaáramlásában megjelenő rend képére összpontosult, arra, ami az illanó időt az örökléthez köti. Az, ami az egyes dolgokat meghatározott, önazonos és tényszerű, önmagukban fennálló elemeiként tünteti fel a világnak, nem más, mint a tapasztalatunk állandósága, mely tapasztalatot a megszokás és létünk elkülönítettségével kapcsolatos törekvéseink alakítottak ki. Ha azonban képesek vagyunk a pragmatikus ész határain túl kiterjeszteni értelmünket, felfedezzük az örök törvényeket, melyekkel szellemünk rokon természetű. "
» Teljes dolgozat:
[PDF]
Vissza |
|
|
|
