|
|
|
adatlap |
Magdó Eszter » Szekció: Művészettörténet » Bemutatás éve: 2010 » Cím: Variációk egy témára — Csók Isván Szénagyűjtők c. festménye és ennek változatai » Intézmény: BBTE, TFK, kulturális örökségvédelem szak, mesteri képzés, II. év » Minősítés: 3 díj » Témavezető: drd. Kovács Zsolt tanársegéd, BBTE, TFK, Művészettörténet tanszék
» Kivonat: “Csók István 60 évet átölelő munkássága egy igen izgalmas fejezetét képezi a magyar festészetnek. Tanulmányait Münchenben kezdi, majd Párizsba utazva az Académie Julian nevezetű szabadiskolában pallérozza tehetségét. Első festményével, a Krumplitisztogatókkal a párizsi Salon kitüntetésében részesül, majd Budapesten a Műcsarnok 1890-ben megrendezett téli tárlatán, a Krumplitisztogatókkal együtt mutatja be két korai remekművét, az Úrvacsorát és a Szénagyűjtőket. Kutatásom alaptémájaként Csók István Szénagyűjtők c. alkotását választottam. A festményen és ennek változatain keresztül igyekszem Csók István munkásságát és ennek sajátosságait bemutatni, hiszen nem egy egyszeri képről van szó, hanem egy olyanról, melyet a 60 év folyamán többször is megfestett. Munkásságának alkonyán még egyszer visszatér a témához, mikor is a Szénagyűjtők átírt változataként megfesti az egyetlen propagandisztikus művét, a Háború és békét.“
» Teljes dolgozat:
[PDF]
Magdó Eszter » Szekció: Művészettörténet » Bemutatás éve: 2009 » Cím: Bútortervek a vízaknai fürdő berendezéséhez » Intézmény: BBTE, TFK, kulturális örökségvédelem szak, mesteri képzés, I. év » Minősítés: 2 díj » Témavezető: drd. Kovács Zsolt tanársegéd BBTE, TFK, Művészettörténet tanszék
» Kivonat: A kutatásom témája Erdély egyik jelentős, de kevés figyelemmel méltatott századfordulós fürdőegyüttese, a vízaknai fürdő. A századelőn kiépült fürdő a maga műfajában Erdély-szerte páratlan építészeti példát képvisel, melynek reményteljes jövője megtörik az I. világháború kirobbanásával. A bemutatásra kerülő dolgozat egy általános körkép helyett a kutatás egyik részeredményét fogja ismertetni. A levéltári források összegyűjtése során előkerült bútortervek képezik ennek kiindulópontját. A terveknek érdekessége, hogy ugyanazon tervezők munkáját dicséri, mint akik az együttest is tervezték. A dolgozatom a tervek bemutatása mellett, az építészek más interieur terveit is ismertetné, valamint az alkotói szemlélet egységét vizsgálná a megépült épületek külső és belső kialakításának szempontjából.
» Teljes dolgozat:
[PDF] » Mellékletek: [PDF_1], [PDF_2]Magdó Eszter » Szekció: Művészettörténet » Bemutatás éve: 2008 » Cím: A vízaknai fürdő Egy modern fürdő kiépítése a századfordulón » Intézmény: BBTE, TFK, történelem-művészettörténet szak, IV. év » Minősítés: 3 díj » Témavezető: drd. Kovács Zsolt tanársegéd, BBTE, TFK, Művészettörténet tanszék
» Kivonat: Kutatásom témája Erdély egyik legépebben megmaradt, bár eddig kevés figyelemmel illetett századfordulós fürdőépülete, a vízaknai fürdő. A Vízakna közelében fekvő sóstavak vizét már a XVIII. században kezdték betegségek gyógyítására használni, de csak a XIX. század végére érett meg az általános igény arra, hogy egy korszerű fürdőkomplexumot építsenek. A létesítmény a szórakoztatás és gyógyítás mellett egyben a társasági élet új színterévé is vált. A kutatás célja, hogy egy átfogó képet alkosson a vízaknai fürdő kiépítésének folyamatáról, különös hangsúlyt fektetve az előzményekre, a pályáztatásra és a pályázatra, a tervezőkre, valamint a korabeli sajtóvisszhangra.
» Teljes dolgozat:
[PDF] » Mellékletek: [JPG_1], [JPG_2], [JPG_3], [JPG_4], [JPG_5], [JPG_6], [JPG_7], [JPG_8], [JPG_9], [JPG_10], [JPG_11], [JPG_12]Vissza |
|
|
|