|
|
|
adatlap |
Xantus Boróka » Szekció: Magyar irodalomtudomány — Vallás, nemzet, kulturális identitás » Bemutatás éve: 2010 » Cím: Mesterember vagy íróművész? Bohémség, újságírás és hivatás kapcsolata a századforduló irodalmában » Intézmény: BBTE, BtK, magyar nyelvészeti és irodalmi tanulmányok, mesteri képzés, I. év » Minősítés: 2 díj » Témavezető: dr. T. Szabó Levente adjunktus, BBTE, BtK, Magyar irodalomtudományi tanszék
» Kivonat: “A századforduló bohémségét jellemző életmódbeli és művészeti szubverzivitást a polgári normákhoz nem illeszkedő foglalkozásválasztás is kiegészítette: a korban festőket, színészeket, írókat és újságírókat soroltak a bohémek közé, olyan foglalkozásúkat, akiknek a munkája nem kötődött állandó helyszínhez, és annak időtartamát is csak hozzávetőlegesen lehetett mérni. Mindezek közül a köztudatban leginkább az újságírókat asszociálták a bohémséggel, a léha és könnyelmű életmódot tüntetve fel összekötő kapocsként. A korabeli szépirodalmi szövegek, publicisztikai írások fényében azonban a bohém újságírók szubverzív magatartása nem öncélúan jelenik meg, hanem egy sajátos hivatás- és alkotáseszmény részévé válik. Ez a hivatásfelfogás a munkához kapcsolódó polgári elképzelésekhez, bizonyos modernség-képzetekhez és a művészethez való viszonyában egyaránt értelmezhető. Dolgozatomban ennek a sajátos hivatáseszménynek a kialakulását szeretném alaposabban körüljárni, amely a korabeli újságírás és a bohém életmód közötti kapcsolatot is megvilágítja.“
» Teljes dolgozat:
[PDF]
Xantus Boróka-Kinga » Szekció: Magyar irodalomtudomány - Klasszikus és kortárs magyar irodalom » Bemutatás éve: 2009 » Cím: A bohémség fogalomtörténetének értelmezhetősége » Intézmény: BBTE, BtK, magyar-angol szak, III. év » Minősítés: dicséret » Témavezető: dr. T. Szabó Levente adjunktus BBTE, BtK, Magyar irodalomtudományi tanszék
» Kivonat: A bohémség a XIX. századhoz kapcsolható, irodalmi és kulturális jelenség, mely Franciaországban jelent meg először, majd onnan terjedt szét a többi európai országba. Az önmagukat a polgársággal szemben definiáló, de valójában odatartozó bohémek sajátos szubkultúrát alkottak. Peremhelyzetük, szabados életmódjuk és elveik révén határolódtak el a társadalom többi rétegétől. Nem voltak mind művészek, de szoros kapcsolatban álltak a művészettel és az irodalommal. Dolgozatomban nemcsak a párizsi környezetben megjelenő bohémség jellegzetességeit, hanem a Magyarországon kialakult bohémség jegyeit is vizsgálom. A jelenség Franciaországban már az 1830-as évek óta létezett, de Magyarországra csak a XIX. század második felében jutott el. Az idő- és térbeli törés lehetőséget adott arra, hogy abohémségnek magyar vonásai is kialakuljanak. Míg a modellként szolgáló francia bohémség sajátosságait az 1880-1890-es évek irodalmi és művészeti életére vonatkozó monográfiák alapján bontom ki, addig a magyar jelenség arculatát a korabeli lapok cikkeinek, szépirodalmi írásainak segítségével próbálom körvonalazni.
» Teljes dolgozat:
[PDF]
Vissza |
|
|
|