|
|
|
|
adatlap |
|
Nagy Zoltán » Szekció: Magyar irodalomtudomány
» Bemutatás éve: 2007
» Cím: Én és a Másik műve
» Intézmény: BBTE, BTK, magyar-angol szak, IV. év
» Minősítés: 2 díj
» Témavezető: dr. Berszán István docens
» Kivonat:
Dolgozatomban egy kortárs regény (Demény Péter: Visszaforgatás. Koinónia, Kolozsvár, 2006) pszichoanalitikai-önéletrajzi megközelítésére vállalkozom. Értelmezésemben az autobiografikus szövegvizsgálatok egy olyan technikáját vélem hasznosíthatónak, amely a pszichoanalízis diskurzusa felől közelíti meg az önéletrajzi szubjektum nyelv általi megképződésének folyamatát. Az Én igazságának kritikájához a freudi pszichoanalízis a tudattalannak és az elfojtásnak az egységes, önmagát uraló szubjektum képzetét problematizálja. Lacan a jelölők végtelen láncolatának nyelvi struktúrájával és a tükörstádium téves azonosulásainak folyamatában leírt szubjektumelmélete egyaránt az "én igazsága kimondásának, az önmagáról való tudás autentikusságának elvi lehetetlenségét, naivitását és egyben illuzórikusságát is hangsúlyozza. Interpretációm diskurzusában úgy hozom össze a pszichoanalitikus narratívumot az önéletrajzi szubjektum megképződésének folyamatával, hogy végigkövetem a szubjektum önazonosságának megbomlásait az önmegértés és a történetalakítás eseményében. A megélt életvalóság és ennek textuális reprodukálhatósága közti diszkrepancia alapján mutatom ki az önmagára irányuló vágy mint az önmaga áttekinthetőségének a vágyából adódó idegenségtapasztalat elvi feloldhatatlanságát. Mindezek mellett pedig hangsúlyozni kívánom a szubjektum működésmódjának azt a lehetőségét, amellyel az objektiváció, az önmaga tárgyiasításának folyamatában hozza létre a textuális Másik jelenlétét. Azokat a konkrét szövegaktivitásokat értelmezem, amelyek a szubjektum episztemológiai megismerhetősége mellett, nagyobb hangsúlyt fektetnek az írás és a beszédcselekvés pragmatikai szemléletére. "
Vissza |
|
|
|
