|
|
|
|
adatlap |
|
Peti Botond » Szekció: Néprajz
» Bemutatás éve: 2007
» Cím: Egy moldvai csángó falu szőlőtermesztésének és borkészítésének technológiai sajátosságai
» Intézmény: BBTE, BTK, néprajz-magyar szak, IV. év
» Minősítés: 2 díj
» Témavezető: dr. Pozsony Ferenc professzor
» Kivonat:
A moldvai magyarokról szóló írásokat megvizsgálva kitűnik, hogy az egyik legkutatottabb magyar néprajzi csoportok egyike. Főleg az utóbbi tizenöt évben számos néprajzi könyv és tanulmány látott napvilágot, amelyek elsősorban a csángók identitásának kérdését, valamint vallásos és társadalmi életét, illetve értékrendszerüket vizsgálják. Ma már nagyon sokat tudunk a csángó folklórról és vallásosságról, népköltészetről és népművészetről, a csángó nyelvjárásról stb. Ugyanakkor nagyon kevés azon tudományos dolgozatok száma, amelyek e népcsoport gazdasági életével és problémáival - növénytermesztésével és állattenyésztésével - foglalkoznak. Ezen területen belül pedig a szőlészettel és borászattal foglalkozó tanulmányok száma aránytalanul kicsi. Jelen dolgozatomban egy moldvai csángó magyar település, Klézse példáján keresztül próbálom meg körülhatárolni a csángók szőlőtermesztési sajátosságait és borkészítési technikáit, valamint bemutatom a szőlő szedéséhez és a bor előállításához és tárolásához szükséges eszközöket.Ha figyelembe vesszük a klézsei szőlőtermesztés lényeges vonásait, megállapítható, hogy a faluban folytatott szőlőtermesztés beleillik abba a hagyományos kelet-európai keretbe, amelybe szőlőtermesztés szempontjából Moldva is beletartozik. E növénykultúra termesztését nem a piacra termelés és a modern technológia, hanem a hagyományokhoz való ragaszkodás, és nem utolsó sorban a pénzhiány szabja meg. Ezt vizsgálom dolgozatomban. "
Vissza |
|
|
|
